Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én meghallgatta a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszámolóját az idei munkáról. Ezt megelőzően Németh Zsolt külpolitikai államtitkár kifejtette, lehetőséget lát arra, hogy a szomszédos országokkal el lehet fogadtatni egy civilizált nemzetpolitikai stratégiáját. Most a legfontosabb a határon túli magyarság intézményrendszerének megteremtése. A HTMH idei tevékenységének legjelentősebb mozzanata a Magyar Állandó Értekezlet Nyilatkozata, s ebben az a történelmi jelentőségű kitétel, "felkérjük a Magyar Köztársaság kormányát (...) vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését". A külügyi bizottság tagjai is elsősorban e kérdést járták körül. A vita során többször elhangzott, hogy a határon túli magyarok ügyét ne használják fel belpolitikai harcaikban. Tabajdi Csaba (MSZP) kijelentette: "megtettem, amit tennie kell egy ellenzékinek". Tabajdi Csaba képviselő vitatta Németh Zsolt államtitkár azon megállapítását, hogy egyetértés van a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. Tabajdi Csaba elismételte egy hónappal korábban megfogalmazott kifogásait. Többek közt azt, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot, felemlegetve, hogy a MÁÉRT-ra szelektíven hívták meg a határon túliak képviselőit. Tabajdi nem érti, hogy most miért vált hirtelen támogathatóvá a nagyváradi székhelyű, bár több lábon álló egyetem. Szerinte ez az RMDSZ belügyeibe való beavatkozás. - A HTMH beszámolóját, Szabó Tibor elnökkel készített interjúban ismerteti a lap a jövő héten. A kérdésekre reagálva Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy egyetértés volt, mert minden parlamenti párt aláírta a magyar-magyar csúcsok nyilatkozatait. A történelmi egyházak vezető döntöttek arról, hogy alapítványt hoznak létre, nem egyházi, hanem alapítványi egyetemnek. És ez az egyetem nyerte el a magyar kormány támogatását, amivel az RMDSZ is egyetért. Németh Zsolt nem fogadta el, hogy vannak, akik összemossák az erdélyi alapítványi egyetemet a partiumi egyetemmel, amelyet Tőkés László püspök úr honosított meg. "Egyértelmű - jelentette ki az államtitkár -, hogy Kolozsváron kívánjuk létrehozni a több lábon álló alapítványi egyetemet. A partiumi egyetem integrálódni kíván ebbe a rendszerbe". Németh Zsolt tiltakozott az ellen, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot. /Guther M. Ilona, Budapest: A HTMH jelentést tett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a magyar kormány kemény lobbyzásba kezd azért, hogy Románia kerüljön le a vízumra kötelezett országok listájáról. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke beszámolt az Új Kézfogás Közalapítvány nyújtotta támogatásokról a határon túli magyar vállalkozóknak. Zalatnay István, az Illyés Közalapítvány képviselője elmondta: több mint 800 millió forinttal gazdálkodott az alapítvány, nőtt a pályázók száma, és létrehozták a stratégiai keretet. Tabajdi Csaba /MSZP/ a határon túli magyar szervezetek közötti "egyenlő közelségtartásra" hívta fel a figyelmet. A szocialista és szabaddemokrata képviselők az Illyés Közalapítvány pénzelosztási gyakorlatát kifogásolták. Az ellenzéki politikusok véleménye szerint a közalapítvány kuratóriumának tagjai áttekinthetetlen helyzetet teremtettek. Németh Zsolt számadatokkal cáfolta a kuratóriumot ért vádakat. /Anyaországi támogatások a határon túli magyarságnak A szocialisták és a szabaddemokraták kifogásolták a pénzek elosztási módját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1999. december 30.
A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. február 24.
A romániai útjáról hazatért Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 22-én Hatvanban egy fórumon vett részt. Nemzetpolitikai kérdésekről szólva rámutatott: az elmúlt másfél év nagy eredménye, hogy sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. - Ennek egyik legfőbb eszköze az Állandó Magyar Értekezlet, amelynek segítségével mozaik nemzetlétből együttműködő, szerződéses nemzetté válhatunk - mondta Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Németh Zsolt államtitkár febr. 22-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, hogy látogatása hármas célt szolgált: a magyar-román viszony javítását, Orbán Viktor miniszterelnök első - hivatalos - romániai látogatásának előkészítését, s az államtitkár azon személyes vállalásának teljesítését, hogy évenként fölkeresi a határon túli magyar közösségeket. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, amit mindkét fél szorgalmaz. A határátkelők kérdése mellett tárgyalt a román-magyar vasúti kapcsolatok korszerűsítéséről, a kulturális és gazdasági képviseletről, kirendeltségek létesítéséről, a stabilitási paktum keretében megvalósítható együttműködésekről, a magyar tőkeexport növeléséről, a romániai privatizációba való bekapcsolódásról, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság munkájának dinamizálásáról. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepelt az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdése és a magyar nyelvű oktatás helyzete. Klézsei látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy hivatalos magyar állami küldöttség 1227 óta - amikor Béla herceg ott járt - nem fordult meg a Csángóföldön. Az államtitkár kifejtette, hogy az alapítványi egyetem létesítésére vonatkozó eddigi stratégiai elképzelések megerősítést nyertek. "Az EU-s csatlakozással Magyarország nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk pedig olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni álláspontunkat" - jelentette ki. Alternatívaként említette, hogy lehet olyan stratégiai célt is kitűzni, mint Németország a második világháború után, a keleti tartományban élő németekkel kapcsolatban. De ilyen döntést nem hozhat egyoldalúan a magyar kormány, ez kizárólag a romániai magyarság döntése lehet - hangsúlyozta Németh Zsolt. Érintőlegesen megjegyezte, számára meglepetést jelentett, hogy magyarországi középiskolák székelyföldi diákok toborozásával próbálnak a magyarországi diákhiányon segíteni. Erre a csíkszeredai tanácskozáson figyelmeztették a jelenlévő polgármesterek. Véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket is meg kell vitatni a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, ezt követően pedig esetenként választ kell rájuk adni a státusztörvény keretei között. /(Guther M. Ilona, Budapest): Németh Zsolt értékelte romániai útját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2000. április 12.
Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./
2000. április 15.
A Magyarság a médiáért - Magyar médiastratégia szaktanácskozást követő ápr. 13-i sajtótájékoztatón Báthory János, a HTMH elnökhelyettese, Boros Zoltán, a bukaresti TV magyar adásának főszerkesztője és az angliai Gömöri György nyilatkozott. Báthory János összefoglalta az elhangzottakat: a szaktanácskozáson a kormányzat, illetve a magyarországi nagy közszolgálati csatornák testületeinek képviselői mutatták be elképzeléseiket a témában, majd a szakemberek mondták el, hogy mit kapnak a világban szétszóródott magyarok a média útján. Szó volt arról, hogy az új médiatechnológiák mit hoznak a jövőben az összmagyar rádiózás és televíziózás számára, s az internet lehetőségeiről. A szaktanácskozásról nem készült záródokumentum. Olyan sok javaslat hangzott el a két nap során, hogy mindazt csak egy általánosságokba vesző dokumentumban foglalhatták volna össze. A Magyarország 2000 konferenciasorozat minden szaktanácskozása után a szervezők átnézik az elhangzott előadásokat, kiszűrik belőlük a kormányzati szempontból használható javaslatokat. A javaslatokat továbbítják a megfelelő kormányzati szerveknek. Az egyik javaslat szerint a MÁÉRT szakbizottságait ki kell egészíteni egy médiabizottsággal is. Boros Zoltán kifejtette: el kell jutni oda, hogy a magyarországinak is éppoly természetszerűen érdekes legyen az, ami mondjuk Csíkszeredában történik, mint a csíkszeredainak az, ami az anyaországban történik. A kisebbségben élők úgy tekintenek a Magyar Rádióra, a Magyar Televízióra, a Duna Televízióra, közszolgálati csatornákra, mint a legfőbb patrónusra, akiktől elvárják a szakmai segítséget. /Guther M. Ilona: Az éterben nincsenek határok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
2000. május 6.
Az Új Kézfogás Közalapítvány - a határon túl élő közösségek gazdasági helyzetének javítása érdekében máj. 15-étől beindítja Romániában a Mikrohitel támogatási programot. Lebonyolításával a Székelyudvarhelyen bejegyzett Bethlen Gábor Alapítványt bízta meg, melynek elnöke Birtalan Ákos. Az erdélyi érdekeltekkel előzetesen egyeztetett Mikrohitel program (MHP) egyelőre kísérleti jellegű. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megyék vállalkozói igényelhetik a támogatást. A MHP a már működő vállalkozások forrásbővítését szolgálja, és lehetővé tesz olyan fejlesztéseket, amivel növelni lehet a cégek jövedelemtermelő képességét. A mikrohitel-támogatás fontosabb feltételei: mértéke: 1000-4000 USD, futamideje 6 hónap türelmi idő után 2 év, a kamat a teljes futamidő alatt %, a folyósítási jutalék a hitel összegének 1, %-a, a saját erő nem lehet kevesebb mint a projekt összegének 30 %-a, biztosíték a hitel összegének 15 %-a értékben, a vállalkozás eszközei. Pályázatok benyújtása: Hargita Megyei Innovációs és Inkubátor Központ (Csíkszereda), Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ (Szatmárnémeti). /Guther M. Ilona, Budapest: Mikrohitel program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2000. május 10.
Dr. Christoph Pan professzor, a Dél-Tiroli Népcsoport Intézet vezetője - a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor meghívására - május 8-9-én szakmai látogatásra érkezett Budapestre. A vendéget fogadta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára is. Christoph Pan /sz. Bozen, 1938/ tanít az innsbrucki, illetve a salzburgi egyetemen. Az általa vezetett intézet a tartományban kisebbségben élő németek és ladinok (rétorománok) társadalmi problémáinak feldolgozására alakul és napjainkra - a dél-tiroli autonómia fokozatos kiépülésével - jelentős nemzetközi tevékenységet is kifejt, segítséget nyújt az európai kisebbségi problémák megoldásához. A professzor különféle nemzetközi szervezetek konfliktuskezelő tevékenységében vesz részt szerte a világban, a távolkeleti térségtől kezdve Oroszországon át Amerikáig és Afrikáig. Kisebbségi szakértőként Európa számos államában igénylik szakértelmét, akárcsak az EBEÉ, az Európa Tanács és az Európa Parlament munkálatain, megfigyelőbizottsági tagként pedig Szlovákiában és Romániában. 1994-96 között az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) elnöke volt. Pan professzor Budapesten, a Teleki László Alapítvány székhelyén A dél-trioli autonómia jogi keretei címmel tartott előadást. Máj. 9-én a HTMH-ban határon túli magyar politikusokkal találkozott. Az RMDSZ-t Székely István, önkormányzati ügyvezető alelnök képviselte. A találkozót sajtóbeszélgetés követte, ugyancsak a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Christoph Pan professzor kifejtette, hogy a tömegtájékoztatásnak igen fontos szerepe van a kisebbség és többség közötti híd kiépítésében. Egész Európa számára pozitív példaként értékelte a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokat. - Az Európai Unió nem rendelkezik egységes kisebbségi törvénnyel, ennek megalkotása még várat magára. Európát nem egyirányú utcának kell tekinteni - jelentette ki a professzor. Elmondta, hogy amikor hét évvel ezelőtt Bukarestben sajtókonferenciát tartott az RMDSZ-nél, ezt a román lapok provokációnak fogták fel, etnikai bombát emlegetve. Ideje lenne, mondotta, hogy az érintett országok végre felfogják, hogy a kisebbségek autonómiája - bizonyíthatóan, a már élő példák alapján - csökkentik az országok közötti és az országokon belüli etnikai alapú konfliktusokat, konfliktusveszélyeket. Ha vannak ilyen eszközök, akkor érdemes ezeket politikailag kihasználni. /Guther M. Ilona: Európa nem egyirányú utca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. május 20.
Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2000. május 24.
Párhuzamosan a negyedik Magyarország 2000 konferenciával és a Magyarok Világszövetségének V. kongresszusával, május 22-23-án Budapesten megrendezték a magyar tudósok második, 2000. évi világtalálkozóját - a közös gondolkodás jegyében, a tudomány és a magyarság sorskérdéseiről. Az elsőre 1996-ban került sor. Szándékosan időzítették így a három eseményt, mert a határon túli résztvevők - nyugatiak és környező országbeliek - részben azonosak. A találkozó szervezői: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia, magyar Mérnökakadémia, Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek szövetsége. A résztvevőknek találkozási, kapcsolatépítési lehetőséget kínál, szakmai kihívást és ihletforrást jelent. - A találkozó főbb konklúziói: a magyar tudósok, mérnökök lépést tartanak a régió, Európa és a világ fejlődésével, aktív szerepet vállalnak az ezredforduló új kihívásainak megválaszolásában, Magyarország nemzetközi integrációjában. A tudomány keresi a válaszokat a magyar társadalmat jelenleg foglalkoztató, szorongató kérdésekre: egészségügy, környezetvédelem, információs társadalom, stb. A találkozót a nemzeti összefogás és a párbeszéd jellemezte. A világtalálkozón az anyaországiak mellett 64-en voltak jelen Nyugat-Európából, 45-en a tengeren túlról (USA, Kanada, Argentína, Ausztrália, Izrael, Dél-Afrika) és 82-en a Kárpát-medence országaiból /Romániából 53-an/. A találkozó témakörei: 1. Magyar esélyek a tudományban és a társadalmi-gazdasági fejlődésben, feladatok az EU-csatlakozás kapcsán. 2. Magyar tudományosság és együttműködés a Kárpát-medencében. Ez utóbbi témában vizsgálták a magyar tudományosság együttműködésének kérdéseit, a magyar tudományos műhelyek, határon átnyúló kutatási programok, a tudományos utánpótlás menedzselését, a képzési és kutatási együttműködés lehetőségeit a felsőoktatásban, a Kárpát-medence életének közösen megoldható problémáit, illetve azt, hogy miképpen illeszthetők a környező országokkal kidolgozott együttműködési programok a nagyobb, EU-s keretbe. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyar tudóstalálkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. június 3.
A Kárpát medencei kisebbségben élő magyar közművelődési szervezetek képviselői tanácskoztak június 2-4-én Budakalászon. A szervezők dokumentációs füzetet adtak ki, bemutatva azon civil szervezeteket, melyek jelezték részvételi szándékukat. Összesen 73 civil szervezet jelentkezett, kétharmaduk Erdélyből, a többi Szlovákiából, Jugoszláviából, Ukrajnából és Horvátországból. A tanácskozás célja az volt, hogy átfogó képet kaphassanak a Kárpát-medencében élő magyarság civil szférája által végzett kulturális, közművelődési munkáról, a másik cél a módszertani, szakmai segítségnyújtás volt a határon túli magyar civil szervezetek munkájához. Egyetlen anyaországi központi segítő intézmény sem tett eleget a meghívásnak, akárcsak a határon túli úgynevezett ernyőszervezetek, mint pl. Erdélyből az EMKE országos szervezete. Viszont helyi EMKE-szervezetek képviselői szép számmal voltak jelen. Az első nap délutáni tanácskozásán ott volt Szabó Tibor, a HTMH elnöke is. A résztvevők igényelték e találkozási lehetőség legalább évenként egyszeri biztosítását és a szervezők között szeretnék ott látni a HTMH-t is. A résztvevő szlovákiai, ukrajnai, horvátországi, romániai és jugoszláviai közművelődési civil szervezetek képviselői felhívást fogadtak el. Ebben szerepel, hogy szükségesnek tartják a magyarságtudat megőrzését, fejlesztését, a magyarság állandó képzését népfőiskolák, teleházak, magyar házak létesítésével, tanfolyamok szervezésével, információs központok létrehozását, a civil szervezetek támogatását és a Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumának évenkénti összehívását. /Guther M. Ilona: Budakalászi fórum a civil társadalom erősítéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2000. június 3.
Budapesten jún. 1-jén megnyílt a Közép-Európai Kulturális Intézet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozó Kulturális Intézetek Igazgatósága szervezeti egységeként, önálló arculattal és tevékenységi körrel. Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter és az intézet élére igazgatónak kinevezett Módos Péter író, újságíró sajtótájékoztatón ismertették a régió kulturális együttműködése érdekében életre hívott új létesítményt, melynek elvi alapja az Európai Unióba közösen igyekvő közép-európai térség történelmi gyökerű kulturális összetartozása. A Közép-Európai Kulturális Intézet feladata a régió gazdag kultúrájának egységes megjelenítése kultúrkörökként (magyar, lengyel, cseh, szlovák, osztrák, bajor, délszláv, olasz, román, ukrán) és ágazatonként (irodalom, képzőművészet, zene, film, tudomány), e soknyelvű térség közös tradícióinak, perspektíváinak felmutatása Európában. Vezetője Módos Péter /sz. Budapest, 1943/ 1990 óta az Európai Utas című folyóirat főszerkesztője. Alapvető feladatként jelölték meg a kulturális hozadékok feltérképezését, lajstromozását, egyfajta közép-európai kulturális kataszter létrehozását.. /Guther M. Ilona: Közép-Európai Kulturális Intézet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2000. június 7.
A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2000. szeptember 9.
A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2000. szeptember 13.
A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesülete a Magyarországi Főjegyzők Kollégiumának vendége volt szept. 5-8. között. A romániai megyék közül 23-nak a főjegyzője vett részt a tapasztalatcserén. Meglátogatták Hajdú-Bihar megye (Debrecen), Heves megye (Eger) és Pest megye (Budapest) önkormányzatát. A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesületének elnöke, Romeo-Paul Postelnicu elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, Romániában együttműködési programban állapodott meg. Kifejezetten értékelik magyar kollégáik megvalósításait, tevékenységét, elsősorban a helyi közéletben betöltött szerepük tükrében. Magyarországon már a '90-es évek elején meghozták a közigazgatási reform megvalósítását szolgáló törvényeket. Románia ebben hétéves késésben van. Hasznosnak ítélte meg ezt a tapasztalatcserét. Személyes élményként mesélte el, hogy debreceni látogatásukkor értette meg, hogy például március 15. miért olyan fontos nap Magyarország történelmében. Egyed Árpád, Hargita Megye Tanácsának főjegyzője, a Romániai Főjegyzők Egyesületének vezetőségi tagja elmondta, hogy a tanácskozáson együttműködési tervezetet fogalmaztak meg, amelyet hamarosan alá is fognak írni. /Guther M. Ilona: Romániai főjegyzők Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2000. szeptember 28.
A Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendége volt a Magyar Világ 2000 Kiállítás, melyen a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar vállalkozók, üzletemberek és alkotók mutatkoztak be szeptember 15-24. között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében szakmai és művészeti programok egész sorának volt színhelye a vásár. A határon túliak részvételét elsősorban az Új Kézfogás Közalapítvány tette lehetővé, tízmillió forintos anyagi támogatással és információkkal nyújtva segítséget. A kulturális rendezvények: színpadi produkciók, szakmai konferenciák és kulturális vásár. A színpadon Erdélyből és Felvidékről 8-8 együttes mutatkozott be, Magyarországról 4, Vajdaságból és Horvátországból 3-3-, Kárpátaljáról, Muravidékről ás Burgenlandból 1-1. Volt néptánc, népzene, régizene, énekművészek, népdalénekesek, színjátszók, bábosok, kórus, modern táncok, modern zenekarok és misztériumjáték. Erdélyt a Collegium Régizene Együttes (Nagykároly), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Guadalquivir Flamenco Együttes (Kolozsvár), Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), Kaláka Néptáncegyüttes (Szamosújvár), Puck Bábszínház Magyar Tagozata (Kolozsvár), Magyarlapádi Hagyományőrző Együttes és a Maros Művészegyüttes képviselte. A szakmai konferenciák témái között volt: magyar műemlékvédelem és kulturális turizmus a Kárpát-medencében, Magyar feltalálók a Kárpát-medencében, A Duna Televízió és a határon túli magyar stúdiók, találkozás a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségével, Eurorégiók és határ menti együttműködések a Kárpát-medencében, Esélyek és veszélyek - ifjúsági jövőkép a Kárpát-medencében./Guther M. Ilona: Magyar Világ 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2000. október 7.
Romániai magyar alkotók nyerték a Budapesten megrendezett II. Moholy Filmfesztivál fődíját, a Zsoltár Fehérvízen című dokumentumfilmmel, amely a Romániai Magyar TV Média Stúdiója és a Duna TV közreműködésével készült, alkotói B. Nagy Veronika, Mráz Ferenc és Kacsó Sándor. A magyar nyelvű regionális- és kábeltelevíziók seregszemléje a Moholy Filmfesztivál. A II. Moholy Filmfesztiválra 38 magyar nyelvű kisközösségi televíziós stúdió nevezett be: 6 budapesti, 26 vidéki és 6 határon túli alkotóműhely. A fesztivált a Moholy Nagy László Multimédia Egyesület szervezi, melynek elnöke Puszt Tibor filmrendező. Az egyesületet 1997-ben tizenegy közművelődési, oktatási, filmes és televíziós szakember alapította, a multimédia kultúra fejlesztését és terjesztését tűzve ki fő célul. Iskolát, Multimédia Televíziót működtetnek, Art-Mozi Filmklubot, a Kistotál Stúdiót. - A fesztivál idei fővédnöke dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök volt, védnöke Tőkés László, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke minőségében. A fődíjon kívül a Legjobb dokumentumfilmek kategóriában is díjat nyert a Média Stúdió (Romániai Magyar TV), megosztva a magyarországi Helényi Stúdió, Szigetközi percek című alkotásával. B. Nagy Veronika, Papp Ferenc és Kötő Zsolt alkotásának címe: Az ördög szeme. A Legjobb határon túli alkotóműhely díjat a Siflis Film kapta a Vajdaságból, az Ahol nincs jövő című filmért, melynek alkotói Siflis Zoltán és S. Gordán Klára. A hét Különdíj egyikét a felvidékiek kapták, A betléri kastély című filmért, mellyel a Bodva-völgyi Stúdió Szepsi nevezett be, alkotói Nagy Imre és Nagy István. /Guther M. Ilona: Moholy Filmfesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2000. október 21.
Okt. 19-én és 20-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, valamint Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Az Orbán Viktor és Markó Béla megbeszélésen nem volt szó a kettős állampolgárság kérdéséről, mert - a kormányfő közlése szerint - az ebben a kérdésben állásfoglalásra, döntésre hivatott szerv a december elején ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Orbán Viktor a tárgyalások után újságíróknak elmondta: a MÁÉRT decemberi tanácskozásának napirendjén szerepelni fog a státustörvény, a kettős- és a külhoni állampolgárság ügye is. Szerinte a magyarlakta területeken folyó különböző aláírásgyűjtéseket egyfajta igény- és véleményfelmérésnek kell felfogni. "Akik ezeket az akciókat szervezik, a decemberi értekezletre úgy fognak majd érkezni, hogy jobban ismerik az általuk képviselt emberek véleményét állampolgársági és státuszkérdésekben". Markó Béla - aki átadta Orbán Viktornak az RMDSZ választási programját - üdvözölte, hogy okt. 20-án két új határátkelőhelyet avat fel a magyar és a román kormányfő. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ legfontosabb célkitűzése, hogy erős képviselőcsoportot juttathasson a következő négy évre a román törvényhozásba. E törekvésében a magyar kormány erkölcsileg és politikailag is támogatja. Leszögezte: az RMDSZ kormányon és ellenzékben is arra törekszik, hogy a román kormány lépéseket tegyen a nemzeti közösségekre vonatkozó jogi keretek megváltoztatására. /Markó Béla budapesti tárgyalásai. Fogadta őt a miniszterelnök, a külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A tárgyalásoknak nem a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság volt a fő témája, a magyarországi sajtót mégis e két témakör érdekelte. A státustörvénnyel, illetve a külhoni magyar állampolgársággal kapcsolatban. "Választások előtt áll Románia, és alkalmas volt a pillanat arra, hogy áttekintsük egyrészt a magyar-román viszonyt, másrészt pedig a magyar-magyar kapcsolatokat" - nyilatkozta Németh Zsolt államtitkár. A magyar-román viszonyról elmondta, hogy számos célkitűzést nem tudtak elérni, ennek ellenére kedvező légkör alakult ki. "Mindenképpen eredményként lehet elkönyvelni, hogy a központi magyarellenes hangulatkeltés e négy év alatt megszűnt Romániában". Németh Zsolt kiemelte, hogy az elmúlt időszakban lerakták a határokat átívelő nemzeti újraegyesítés első, illetve második lépcsőfokát is. Az első a politikai egyeztetések mechanizmusának a megteremtése volt, a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása. A második lépcső a jogi stádium, amely esetében - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - az elkövetkezendő Magyar Állandó Értekezletnek kell kimondania a döntő szót. Markó Béla hangsúlyozta, hogy lassan beérik az az együttgondolkodás, melyet a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a magyar politikai pártok a határon túli magyarság jogállásának - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - kérdéskörében folytattak. /Guther M. Ilona: Román-magyar, magyar-magyar kapcsolatok alakulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2000. november 1.
Okt. 28-án negyedszer rendezte meg a Román Nemzetiségi Kulturális Napokat a Budapesti Román Egyesület, jelezte Gyurich László, a budapesti székhelyű Hunyadi János Magyar-Román Kör elnöke. Az egyesület elnöke, Roxin László újságíró arról tájékoztatott, hogy egyesületükben szép számmal vannak Erdélyből kitelepedett magyarok, van néhány szlovák nemzetiségű és zsidó tagjuk is. A pártoló tagokkal együtt kétszáz körüli a Budapesti Román Egyesület tagjainak létszáma. Utóda az 1980-ban alakult Budapesti Román Klubnak, így ez évben két évtizedes fennállásukat is ünnepelték. Rajtuk kívül még csak egy olyan civil szervezet van a magyar fővárosban, amely románokat tömörít, a Budapesti Román Kulturális Társaság, akik az egyesületből váltak ki. Széthúzás van a budapesti románok között, elsősorban az itt született és az Erdélyből, Romániából áttelepült román között. - Szerinte az áttelepült románok lehetnek olyan tizenötezren. /Guther M. Ilona: Budapesti románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2000. november 10.
A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2000. november 27.
Hét éve végez szociológiai kutatásokat Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján a budapesti Balázs Ferenc Intézet. Anyagiak hiányában nem terjesztették ki a vizsgálatokat az egész kárpát-medencei magyarságra, ezért maradt ki Szlovénia, Horvátország és Burgenland. Az anyaországiak véleményének megkérdezésére pedig csak az idén adódott mód. A tanulmány során, összehasonlítva a határon túli és anyaországi véleményeket, szembesítették a politikában, sajtóban, közéletben propagált sztereotípiákat a valósággal és kiderült, hogy a vélt és valós megítélések nem minden esetben fedik egymást. Legeklatánsabb eltérést a státustörvény anyaországi fogadtatása terén tapasztalták. A köztudatban az az általános vélekedés terjedt el, hogy az anyaországiak többsége nem fogadja kedvezően a készülő jogszabályt. Ezzel szemben a közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az anyaországi megkérdezettek 60,7 %-a támogatja a státustörvény megalkotását, elutasítja 29,6 % és nem tud dönteni 9,7 %. A Határon Túli magyarok Hivatalánál november 24-én tartott sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott szociológiai felméréseket a lap ismertetni fogja következő számaiban. (Guther M. Ilona, Budapest): Integrációs esélyek és veszélyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2000. december 1.
Nov. 28-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetéről. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját - ″Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatarozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság″ - egészítette ki azzal, hogy: ″Az egyház ezen tevékenysége opcionális.″ Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó után Tőkés László református püspök hangsúlyozta, hogy "abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.″ Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, akik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.″ - A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önálló tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. /Guther M. Ilona: Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
2000. december 1.
A budapesti Balázs Ferenc Intézet ügyvezető igazgatója, Apró István és Dobos Ferenc kutatási igazgató a Határon Túli Magyarok Hivatalánál tartott sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra az Intézet által hét év óta - Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján - végzett szociológiai felmérések részleges eredményeit a kisebbségben élő magyarság helyzetéről, összevetve ezt azokkal a kutatásokkal, melyek során az anyaországi lakosság viszonyulását vizsgálták a szomszédos országokban élő magyarsághoz. A vizsgálat a következőkre terjedt ki: I. A határon túli magyarsághoz való általános viszonyulás és a velük való anyaországi kapcsolattartás intenzitásának mértéke; II. A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politika, HTMH, az alapszerződések, az EU-integráció, valamint az anyaországi támogatások megítélése; III. A "szomszédos országokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről szóló - úgynevezett státus - törvénnyel″ kapcsolatos vélemények; IV. Vélemények az erdélyi magyar egyetem, valamint a határon túli magyarok oktatásának támogatásával kapcsolatban; V. Vélemények a nyugati magyarság státustörvényben való potenciális érintettségéről. - Az Interetnica Alapítvány által 1994-ben létrehozott Balázs Ferenc Intézet olyan civil kezdeményezésből alakult, politikailag független tudományos műhely, amely a közép-európai társadalmi viszonyok objektív kutatását tűzte ki célul, kiemelten a térség legnagyobb etnikai kisebbségének számító, Magyarország határain kívül élő magyar közösségek átfogó vizsgálatát. Az Intézet a falukutató, társadalomszervező, a kisebbségi lét mostoha viszonyait átvészelni tudó erdélyi magyar közösség megteremtésén fáradozó Balázs Ferenc nevét viseli. Partnerszervezeteik: Szlovákiából a Spectator Társadalomkutató Műhely (Pozsony), Romániából a Stúdium Alapítvány (Gyergyószentmiklós), Jugoszláviából a Sensor Társadalomkutató Műhely (Ada) és Ukrajnából a Spektrum Társadalomkutató Műhely (Beregszász). Magyarország várható EU csatlakozása - valamint a szomszédos országok valószínű kimaradása esetén - a határon túli magyarság kettősből hármas kisebbségben találhatja magát. Az érintett közösségek tagjainak, állampolgári és nemzeti hovatartozásuk elkülönülésén túl, alighanem azzal is szembe kell majd nézniük, hogy kisebbségi létük óta először az anyaországétól merőben különböző társadalmi kondíciók közé és attól huzamos ideig alapjaiban eltérő fejlődési pályára kerülhetnek. /Guther M. Ilona: Integrációs esélyek és veszélyek. Reprezentatív mintákon regisztrált határon túli és anyaországi vélemények a szomszédos országokban élő magyarság helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
0. december 2.
Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2000. december 21.
A Határon Túli Magyarok Hivatalában dec. 19-én bemutatták a Magyarország 2000 tanácskozások anyagát tartalmazó a három kötetet - Keszthelyi Gyula szerkesztésében. Az első kötet a január 27-28-án Esztergomban megtartott EGYHÁZ ÉS MAGYARSÁG szaktanácskozáson elhangzott előadásokat tartalmazza, a második az április 12-13-án megtartott MAGYARSÁG A MÉDIÁBAN, MAGYAR MÉDIASTRATÉGIA szaktanácskozásét, a harmadik pedig a IV. MAGYARORSZÁG 2000 konferenciáét. Báthory János, a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat, amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát, hanem azokat az előadásokat is tartalmazzák, melyeket idő hiányában a szerzők nem olvashattak fel, illetve csak röviden ismertethettek, valamint a meghívott, de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban eljuttatott előadásait is. A kiadványokat eljuttatják a résztvevők mindegyikéhez, a kormányzati szervekhez, a határon túli magyar szervezetekhez, könyvtárakhoz. Kereskedelmi forgalomban is kaphatók. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. Báthory János elmondta, hogy a Magyarország 2000-típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejű tanácskozásokat. A könyvbemutatón Báthory János megemlítette, hogy a Magyarország 2000 konferencián vetették fel a nyugati magyarság képviselői a Nyugati Magyar Tanács létrehozásának gondolatát, amelyet most a kormány mellett működő konzultatív szervként képzeltek el. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarország 2000 - három kötetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2000. december 23.
Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2000. december 29.
A közművelődési szakmai képzések határon túli beindításának lehetőségeit vitatták meg a Budapesten, a Magyar Művelődési Intézetben dec. 10-11-én szervezett munkaértekezleten. Meghívottként Romániából jelen volt dr. Nagy Attila adjunktus (Babes-Bolyai Tudományegyetem) és Pillich László (Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke), Szlovákiából Farkas József (Ifjú Szívek MME) és Görföl Jenő (Csemadok), valamint Jugoszláviából Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ /Zenta/ igazgatója) és Nagy István (Vajdasági Magyar Folklórközpont szakmai tanácsadója). A Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, Romhányi András kifejtette, hogy osztályuk legfontosabb feladata a kisebbségben élő magyar kulturális szervezetek és közösségek által szükségesnek ítélt együttműködési, támogatási és segítő formák megvalósítása. Ezek megfogalmazására és fontossági sorrendbe állítására a határon túli magyar szervezetek munkatársai azonban az esetek többségében nincsenek felkészülve, hisz háttérintézmények nélkül, és többnyire szakmai felkészültség nélkül dolgoznak. Ezért is szükséges a szakmai képzések beindítása. Erről volt szó a munkaértekezleten. - Sem Romániában, sem Szlovákiában, sem Jugoszláviában nem létezik közművelődési szakmai képzés, sőt ezen hivatásnak a fogalomköre sem ismeretes, ezért az államközi szerződések kereteinek igénybe vétele egyelőre nem járható út. Az értekezleten arra jutottak, hogy a közművelődési munkában jártas határon túli kollégáknak lehetőséget biztosítanak Magyarországon a konkrét képzési tematikák megismerésére. Ezután majd a képzést nyert határon túliak megszervezik a kiválasztott képzési forma beindítását odahaza. - Például a Kertészettudományi Egyetemnek /Budapest/ kihelyezett tagozata van mind Erdélyben, mind a Vajdaságban. A diplomát, amelyet az ide járó hallgatók kapnak, nem ismerik el sem Romániában, sem Jugoszláviában, ettől függetlenül ezek a képzések működnek, igény van rájuk, fontosnak tartják. Valószínű az, hogy idővel ki lehet harcolni e képzések elismertetését az adott országokban, hisz akár Romániának, akár Szlovákiának vagy Jugoszláviának érdeke felzárkózni az európai közösséghez. - Azt tervezik, hogy már 2001 őszén beindulhatnak az első évfolyamok nemcsak Erdélyben, hanem Szlovákiában és a Vajdaságban is, egy-egy kiválasztott területen. /Guther M. Ilona: Beindulhatnak a közművelődési képzések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2001. január 22.
A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről a Határon Túli Magyarok Hivatalánál jan. 18-án megbeszélést tartottak. Erről kérdezte a lap Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó elmondta, hogy a különböző cikkelyek kiegészítéséről volt szó. A módosító javaslatoknak a célja, hogy a törvénytervezet minél pontosabb legyen. Az RMDSZ 28 pontba foglalta észrevételeit a törvénytervezetről, ezek nem jelentenek elvi nézetkülönbségeket. Lényeg azoknak a kritériumoknak a meghatározása, hogy kik kerüljenek a státustörvény hatálya alá. Elsősorban nyilatkozatról van szó, mert a hovatartozás szabad bevallás kérdése. Azonban bizonyítani kellene egy minimális nyelvtudást, vagy azt, hogy valaki magyar iskolába járt, vagy magyar egyházhoz tartozik. Alternatív kritériumok lennének. - Takács Csaba ügyvezető elnök részletesebben vázolta az RMDSZ módosító javaslatait. A jogászok dolga lesz annak a kérdésnek az eldöntése, hogy milyen módon szabályozzák például a magyar igazolványra jogosult személy nem magyar házastársának jogviszonyát. Több módosító javaslatot fogalmaztak meg az oktatási, kulturális, tudományos téren biztosított jogosítványok pontosítására, illetve a nemzeti identitás őrzésének intézményeivel kapcsolatos együttműködési keretek bővítésére. Felvetették annak a kérdését, hogy a Magyarországon meghívásos vagy megbízásos alapon konzultánsi, előadói, szakreferensi vagy tudományos munkát, kutatást végzők nem sorolhatók a három hónapos munkaviszony keretébe. /Guther M. Ilona: Készülő kedvezménytörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2001. január 24.
A Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó a Millennium jegyében könyvsorozatot indított útnak A magyarokhoz címmel. Eddig két kötet jelent meg - egy vers és egy prózaantológia - a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával. Az erdélyi vagy erdélyi származású szerzők között van Beke György (Kodály-intelem), Köteles Pál (Magyarország - európaiság), Lőrincz György (Márton Áron mítosszá lett élete, Tamási, te csillag!), Nagy Zoltán (Az erdélyi magyar művészet kisebbségi élete), Székedi Ferenc (Maroknyi székely) és mások. /Guther M. Ilona: A magyarokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2001. február 3.
Martonyi János külügyminiszterrel készített interjút a Romániai Magyar Szó munkatársa. Az interjú előtt írta alá Martonyi János a Mircea Geoana román külügyminiszternek címzett levelét, amelyben javasolja, márciusban vagy esetleg áprilisban román partnere tegyen látogatást Budapesten. - Martonyi kifejtette, hogy a "romániai választások eredménye kezdetben komoly aggodalommal töltött el bennünket is, megdöbbentett a Nagy-Románia Párt előretörése." Megnyugtató volt viszont az, ami a választások óta eltelt időszakban történt, így például a PDSR-RMDSZ megállapodás, a törvényalkotási fejlemények és nem utolsósorban az, hogy a Nagy-Románia Párt semmilyen formában nem vesz részt a kormányzásban. - A kétoldalú kapcsolatok keretében a legkülönbözőbb területeken kell majd előrelépni. Szeretnék napirendre tűzni a csíkszeredai és a konstancai főkonzulátusnak a megnyitását. Új szociális és társadalombiztosítási egyezmény megkötését kezdeményezik, amelyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, készülőben lévő törvény is szükségessé tesz. Javítani szeretnék az együttműködést a migráció és a menekültügy terén. Szükséges a határátkelőhelyek bővítése, a Szeged-Temesvár vasútvonal újjáépítése vagy az észak-erdélyi útépítés. Szükség van egy új környezetvédelmi egyezmény és határvízi megállapodás megkötése, átfogóan szabályozni kellene a Tisza vízgyűjtőterületén folytatott gazdasági tevékenységet, katasztrófavédelmi egyezményt kellene kidolgozni. - Remélhetően 2001-ben a két ország között a kereskedelmi forgalom meg fogja haladni az 1 milliárd eurót. Tavaly ez körülbelül 900 millió volt. A magyar vállalatok eddig összesen 160 millió eurót fektettek be Romániában, körülbelül 3000 közös vállalat működik. - A román félnek fel kellene számolnia a magyar húskivitelt érintő korlátozást. Martonyi leszögezte: "Nekünk nagyon fontos az, hogy az RMDSZ egységes legyen. És ez fontos az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak is, hiszen látjuk, hogy amíg egységes, addig biztos, hogy bejut a parlamentbe, és a román politikai élet fontos tényezője." /Guther M. Ilona: Interjú MARTONYI JÁNOS külügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2001. február 10.
A magyar médiában folyik a vita a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A magyarországi ellenzéki politikai pártok vitatják az oktatási kedvezményeket. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a státustörvény inkább az áttelepedést, mintsem a szülőföldön való maradást ösztönzi. A Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának kormánypárti tagját, Révész Máriusz parlamenti képviselőt kérdezte a Romániai Magyar Szó az ellenzéki fenntartásokról. A képviselő leszögezte: a törvénytervezet elsődleges célja pontosan az, hogy a határon túli magyarok élethelyzetének javítása által a szülőföldön maradást segítse elő. Az Apáczai Közalapítvány elsődlegesen támogatja a határon túl történő oktatást, ezért tesz erőfeszítéseket a magyar kormány, hogy segítse például a magyar egyetem létrehozását Erdélyben. Révész Máriusz kifejtette: "a határon túli magyarság támogatása morális kötelességünk, ugyanakkor hosszabb távon kifizetődő gazdasági érdekünk is." A határainkon túl élő mintegy 3 millió magyar plusz erőforrást jelent, közreműködésükkel könnyebben lehet összekötni az évszázadok során kialakult, de 80 éve szétszakított emberi és gazdasági együttműködés szálait. - Révész Máriusz megjegyezte: jó lenne, ha minél több határon túli magyar megírná a törvénytervezettel kapcsolatos véleményét. /Guther M. Ilona: Gyűrűznek a viták a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
